Szóbeli felvételi : 5 módszer, amivel segíthetsz a gyermekednek

Az írásbeli feladatsorral kapcsolatban kevesebb a bizonytalanság, mint a szóbeli felvételi kapcsán. Tudjuk, hogy az írásbeli feladatok bizonyos sablon szerint készülnek. Azt is, hogy mennyi idő lesz a feladatsor megoldására. És az is világos, hogy tantárgyi tudás alapján próbál a sok jelentkező között valami féle sorrendet kialakítani. Mintafeladatsorok hosszú sorát tölthetik ki a gyerekek, sokszor hónapokig készülnek magántanárok, szüleik segítségével. Egyszóval átláthatóbbak az elvárások és a keretek. A szóbeli felvételi viszont félelmetesebb lehet. Hogy miért?

Mert a szóbelik esetén ahány iskola, annyiféle felvételi módszer létezik. Van, ahol inkább a tárgyi tudásra kíváncsiak. Máshol a szóbeli célja, hogy a tanárok bepillantást nyerjenek a gyermek személyiségébe, érdeklődési körébe és így be tudják jósolni, az adott gyerek mennyire jól illeszkedne az adott oktatási intézmény közösségébe, nevelési programjába.

A gyerekek helyzetét pedig az sem könnyíti meg, hogy sok negatív tapasztalatuk van a hasonló helyzetekről, a szóbeli feleltetésnek hála. Nem csoda hát, ha szoronganak attól, hogy ismeretlen helyen, ismeretlen emberekkel kell beszélgetniük önmagukról.

Mégis mi segíthet a szóbeli felvételi felkészülésben?

Több módszer is létezik arra, hogy gyermekünk felkészülten érkezzen a szóbelire – és ezt nem feltétlenül azzal érhetjük el, ha éjjel-nappal tanul.

1. Beszéljük át, mint érdemes mondani: érdemes a gyereknek a szülővel azt gyakorolnia, hogyan beszéljen saját magáról. A szóbelin résztvevő tanárok még nem ismerik őt, így be kell majd mutatkoznia. Vegyük át együtt, mit mondana saját magáról, családjáról, mik a főbb hobbijai, miket szeret, stb.

   A szóbelin általában több témában kérdezik a gyerekek, így váratlan kérdéseket is kaphat (pl.: Melyik 3 tulajdonsággal tudnád magad jellemezni?, Mi a fontos neked a barátságban?, Mit teszel saját szinteden a környezetvédelemért?). Gyakoroljuk vele a véleményalkotást, beszélgessünk érdekes témákról. Törekedjünk az őszinteségre, és értessük meg vele, hogy a felvételi beszélgetés sokkal inkább párbeszéd tanár és diák között, mint feleltetés. Ezért fontos az, hogy adja önmagát! Nem kell, hogy a gyermek mindenkinek megfeleljen: ha tud érvelni a véleménye mellett, az is sokat számít.

2. Adjunk a kezébe szorongásoldó eszköztárat: a gyakorlati felkészülés mellett fontos mentálisan is felkészíteni gyermeket a rá váró kihívásra. A szorongás oldásában például sokat segíthet, ha közösen megtanulunk valamilyen légzéstechnikát, esetleg izomfeszítő-lazító gyakorlatot, amit akár a vizsgahelyzet előtt is alkalmazhat. Szintén jó lehet, ha megfogalmazunk valamilyen bátorító mondatot, ami egyfajta mantraként is szolgálhat a gyermek számára és növeli a magabiztosságát. Óriási ereje van, ha ezekben a hetekben, napokban minden reggel és este a fogmosáskor tükörbe néz és hangosan kimondja “menni fog, menni fog, menni fog”! Akár a hangerejével is játszhat, lehet suttogni, normál hangerőn mondani, vagy teli tüdőből kiabálni az önbátorító mondatokat, szavakat.
3. Türelem a gyerek felé: a felvételi időszakában a szülő mindenképp legyen nagy türelemmel a gyerek felé. Ez az első igazán nagy megmérettetés számukra, ami a legkülönfélébb érzelmekkel járhat együtt a bizonytalanságtól a szorongásig.
4. Légy elérhető és figyelmes hallgatóság: nagyon fontos, hogy a szülő legyen elérhető gyermeke számára! Ha a gyerek igényli a beszélgetést, a szülő értő figyelemmel hallgassa meg őt. Ne bagatellizálja el a gyermek félelmeit, a szülő engedje meg, hogy a gyerek kiadja az érzelmeit – még akár akkor is, ha ez azt jelenti, hogy elsírja magát!
5. Bátorítás, motiválás: a túlzottan nagy elvárások szintén nyomasztóan hathatnak a gyermekre. Inkább abban támogasd, hogy képességeihez mérten a legtöbbet ki tudja magából hozni a helyzetben. Az pont elég! Bátorítsd és motiváld őt, hogy érezze, hiszel benne és minden rendben lesz. A mindennapokban pedig teremts lehetőséget a pihenésre, kikapcsolódásra is, hiszen a gyermek ebből töltekezhet.

Végül pedig ne feledd: a szóbeli beszélgetés csak egy kisebb szelete a felvételinek. Biztosítsd gyermekedet arról, hogy ha esetleg nem úgy sikerül, ahogy szerette volna, mi akkor is szereted őt és büszke vagy rá. És hogy ettől még felvehetik a kívánt iskolába, hiszen sok tényezőtől függ a felvételi végső eredménye.

Ha pedig esetleg mégsem jutna be a nagyon áhított iskolába, akkor sem dől össze a világ! Hiszen egy másik iskolában is meg lehet találni a jót, és még az is lehet, hogy később örülni fog annak, hogy így alakult.

Budavári Eszter
Pedagógiai szakpszichológus