Sport gyermekkorban: milyen előnyökkel jár a fizikai erőnléten kívül?

Mire tanít a sport gyermekkorban?

A tízéves Peti rendszeresen úszó edzésekre jár, néha fáradtan kel az ágyból, és bizony a medencébe sincs annyira kedve beugrani. Így a teljesítménye is elmarad a szokásostól. A kis Peti a szerencsésebbek közé tartozik, az edzője szép szavakkal bíztatja, és elmondja neki, hogy majd lesz ez még jobb is. De ő szomorú, mert tudja, hogy rosszul úszott.

Este újra végig gondolja, mit rontott el, fejben újra leússza a távot, ezúttal hibátlanul. Majd korán lefekszik, hogy másnap kipihenten menjen edzésre. És az ideje ismét jó lesz, az edző pedig megdicséri. Peti  örül, aztán az iskolai órákon is brillírozik.

Ami itt történt, az több egy jól sikerült edzésnapnál: ez a kisfiú valójában a negatív érzéseit csatornázta át, és megtanulta azokat pozitívakká formálni. A kudarcra olyan választ adni, ami segíteni fogja őt az élet problémáival való megküzdésben – még felnőttként is!

Sportoljon mindenki, különösen az SNI-vel élő gyermek!

A testi egészség megőrzése sokféle módon tud hozzájárulni lelki egészségünk megőrzéséhez is. A sport már gyermekkorban is a fizikai és mentális jóllét alapja – de ennél jóval több is!

Már kisgyermekkorban segít a sport a mindennapok menedzseléséhez szükséges koncentrációban,  és jótékony hatása van a gyerekek iskolai teljesítményére is. Különösen nagy jelentősége van a testmozgásnak a speciális nevelési igényű gyerekek esetében.

Ám nem mindegy, hogy milyen sportot választunk, az autizmussal élők esetében például előnyösebbek az olyan sportágak, amelyek kiszámítható környezetben végezhetők. Ilyenek pélldául az úszás, a jóga vagy az atlétika.

Sok gyermek küzd figyelemzavarral, időnként nehéz megtartani a koncentrációjukat például az iskolában, a tanórákon. A csapatsportok – ahol a kommunikáció és asszertivitás nagy szerephez jut – és a magas koncentrációs szintet igénylő  sportok különösen hasznosak az ő esetükben.

A gyerekek a sport, a rendszeres testmozgás révén magabiztosabbá válhatnak, erősödhet az önbizalmuk, és sikerélményre tehetnek szert. De azt is fontos szem előtt tartani, hogy ennek az ellenkezője is előfordulhat: ha a kiválasztott sportág a gyermek képességeinek nem felel meg, akkor bizony ronthat az önbecsülésén és kudarcélmények sorát is hozhatja. Ezért fontos, hogy jól válasszunk sportágat – a nem tudjuk, pontosan melyik illik a legjobban gyermekünkhöz, érdemes akár szakember véleményét is kikérni erről. Ha pedig azt vesszük észre, hogy a gyerek motiválatlan, rosszkedvű az edzések előtt és után, érdemes felkeresni egy sportpszichológust.

Milyen nehézséget jelenthet a sport az egyszülős családoknál?

Az egyszülős családokban, ahol a mindennapi teendőt egyetlen szülőnek kell ellátnia, a testmozgásra sokszor már nem jut idő és gyakran pénz sem. De ha sportol is a gyermek, az egyedülálló szülők általában különleges kihívásokkal néznek szembe gyermekeik sporttevékenységének támogatása során. Ilyenek lehetnek például a pénzügyi nehézségek vagy a munkahelyi kötelezettségek.

Tagadhatatlan, hogy az egyszülős családokban sokkal nehezebben oldható meg a gyerekek szállítása az edzésekre, különösen, ha több különböző korú gyerek van a családban. Így hasznos lehet az a megoldás is, ha az iskola közelében találunk olyan sportklubot, ahol a testvérek sportolhatnak.

De vannak esetek, amikor így mégsem áthidalható ez a probléma. Ezért is lenne fontos, hogy az egyszülős családok szociális támogatást kapjanak abban, hogy be tudják illeszteni a sportot az életükbe – a gyerekek és a szülő is.

Ha rendszeres testmozgásról beszélünk, sokan idő- és pénzigényes tevékenységekre gondolnak, ezért inkább lemondanak a sportról. Pedig akár egy kiadós napi séta vagy a rendszeres, közös kirándulás, szabadidős játék is sokat számíthatnak.

Molnár Anikó
Pszichológus, sport szakpszichológus