Mi mindenre jó a játék? Például szorongás ellen!
A játék elengedhetetlen része az életünknek – gyereknek és felnőttnek egyaránt éltető erő! Segít kiszakadni a mindennapi hajtásból és felszabadít. Játék közben rengeteget tanulhatunk önmagunkról és a másikról. Talán nem kérdezzük egymástól elégszer: Te hogy reagálsz a győzelemre? Benned mi történik, ha a másik kerekedik felül? Mik a kedvenc játékaid? Együttműködni szeretsz vagy inkább versengeni? Milyen érzés számodra, ha már sokadszorra se kedvez neked a kocka? Milyen jókat lehetne pedig erről beszélgetni! Mariháziné Dombi Annamária írása.
A játék összekapcsol
Nem csak a beszélgetés, de az együttjátszás is összekapcsol! Az asztal köré gyűlni, a szőnyegre kuporodni, netán az autóban töltött unalmas percekből szórakozást csinálni, játszani a gyerekeinkkel, hatalmas élmény. Kitűnő kapcsolódási pont, a közös emlékek befőtt-készítője, önbizalom erősítő, a hétköznapokból kikapcsoló tevékenység. Milyen jó érzés is rácsodálkozni, hogy egyes családtagok kitűnő memóriával rendelkeznek, vagy milyen gyorsak, netán türelmesek.
“A játék mindezek mellett a szorongást is oldja! Hiszen segít a jelenben maradni, mivel a gondolataink elterelődnek a szorongást okozó helyzetekről.”
Homo ludens, azaz a játékos ember
Régészeti leletek bizonyítják, hogy a játék, a játékszerek egyidősek az emberrel. Polcz Alaine, világhírű magyar pszichológus úgy fogalmaz: „a gyermek számára a nagyvilág birtokba vehetetlenül hatalmas. Annyi minden ismeretlen és ijesztő.”
A játékok, kis tárgyak, a babák, babaház a felnőtt életből ismert eszközök kicsinyített másai. A kis fazék, autó, vonat arra kell, arra is jó, hogy a gyerek megszelídítse a környezetét. Játék közben átélheti a kontrollt: most tőle függnek a dolgok, ő irányít, a vonat arra halad, amerre ő mondja, ő akarja.
A kisgyermekek szívesen bújnak állatok bőrébe is. Erős oroszlán, szelíd, szeretnivaló kiskutya, szabadon szárnyaló madár. Mennyi minden kipróbálható és megélhető!
“Az érzelmek kifejezése kisgyermekkorban szavakkal még nehéz. A gyerek nyelve a játék, a tevékenység, alkotás. Segít az érzelmek megjelenítésében, kifejezésében, feldolgozásában.”
Játék közben újra és újra el lehet játszani a megélt konfliktusokat. A kiabálós tanító nénit, a verekedős nagyobb gyereket, az undok testvért, az időnként türelmetlen szülőt. És a játék során érkezhet a megoldás is. Az iskolaudvaron félős kisfiú most lehet hős, aki megmenti a többieket, vagy a vad sárkány, aki forró tüzet lehel a gonoszokra.
A düh félelmetes érzése a játék formájában biztonságosan megélhető, feldolgozható. A harc, az agresszió szimbolikus megélése a játékban felszabadít és segít kiengedni azt, ami belül felgyülemlett.
A játék terápiás szerepe
A pszichológiai rendelőben ezért is történik közös játék. A szakember a gyermek játéktevékenységéből nagyon sok információt tud begyűjteni. Ezek pedig segítik őt abban, hogy a szülőknek alapos visszajelzést adjon, hogy megértse a gyermek nehézségét.
A játék segíti a gyereket a pszichológushoz való kapcsolódásban is. Közben pedig lehetőséget nyújt a szakembernek, hogy a játék során segítse a gyermeket a szorongató, félelmetes, netán traumatikus események feldolgozásában.
Vagyis a játék valóban kincset ér, és nagyon sokat tud segíteni a szorongások oldásában. Használjuk hát bátran otthon is! Ha pedig ez mégsem bizonyul elegendőnek, bátran keressünk szorongásoldó csoportot, szakembert gyermekünk számára!
Mariháziné Dombi Annamária
Tanácsadó szakpszichológus, egyetemi tanársegéd, tréner